|
A Helfenstein állami tulajdonú vár Európa legnagyobb kiterjedésü várai közé tartozik és a Cseh Köztársaság területén található egyik legjobban helyreálított váregyüttes. Egyes részeit a XIV. század kezdetétöl a XVIII. század végéig építették. Ebben az idöszakban a várat többször átépítették és területét megnövelték. 1656 - ban az osztrák katonai közigazgatás Bécsben elrendelte a vár részleges lerombolását, ez jelentösen gátolta a további fejlödését.
 A XIX. században további pustítások történtek. A falak a vár teljes kerülete mentén és egyes épületek azonban teljesen megmaradtak. Az épületeknek elsösorban a tetöszerkezete és a mennyezete maradt épen. Mostani alakjában a vár nagy kiterjedésü erödítmény jellegü, hat kapuval, tornyok és épületek sorával és a XVIII. százaból származó, Týn n. Bečvou községig terjedö, jól látható falrendszerrel. Helfenstein fontos katonai szerepet töltött be mint a husziták hadállása a katolikus Olomouc ellen valamint Poděbrad György cseh király seregeinek is ez volt a támaszpontja a Korvin Mátyás magyar király ellen vívott háborúban. A harmincéves háború és Morvaországnak a török általi veszélyeztetése alatt is fontos szerephez jutott.
A vár jelentös feudális családok tulajdonában állt, akiknek olyan világos elképzaléseik voltak, amelyek összhangban álltak gazdasági lehetöségeikkel valamint igényeikkel. E miatt a létesítmény lakóhely rendeltetése jelentösen fejlödött. A kis területü várat a XIV. század elején Linavai Fridus nemes alapította. A vár bonyolult építési alakzatát leginkább a palota épülete bizonyítja. A mai két palotaszárny két önálló palota (Vok I.-é és Drszlávé) egyesítésével alakult ki.
Kravaři Lacek, aki Helfensteinben telepedett le, mély nyomot hagyott a vár építészeti szerkezetén (1369-1416). Persteini Vilmos (1475-1521) szintén a vár kiemelkedö tulajdonosa és építöje volt, aki kiszélesítette és átépítette a várat. E tevékenységet leszármazottai is folytatták (1554-ig), így a vár alapterülete többszörösére nöt. Új épületeket emeltek - ilyen a második várudvar a várkapuval (fennmaradt az 1480 - ból származó Persteini címer), a 95 m hosszúságú, 7 - 9,8 m széles és 14,5 m magas Széles Fal, a börtönül szolgáló vártorony, a Trombitástorony, a várkonyha és a díszes kétszárnyas reneszánsz palota. A várpalotán látható a vár késöbbi telajdonosai - a vrbnói Bruntáliak (1593-1621) - által megvalósított építömunka. Ugyanezen idöszak alatt a vár már nem szolgált lakhelyül (a fehérhegyi csata után elkobzás miatt a Dietrichstein család birtokába jutott) és az uradalom igazgatását a várból
végérvényesen a vár alatti Lipník nad Bečvou városába helyezték. A továbbiakban csak kisebb-nabyobb helyörség állómásozott a várban. Idönként elhagyottan állt, rombolták, majd ismét helyreállították. A már müemlékként kezelt vár elsö újjáépítése a romantikus építeszet általános népszerüségének idöszakára esett, amikor a várat hidakkal látták el, lépcsöházakat és tánctermet építettek és a második várudvaron lévö istállót vendéglövé allakították (a XIX. század negyvenes éveiben).
|